Határidő: 2012. július 31.

Elindult a civil szervezetek pályáztatása az immár ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Civil Licit fenntarthatósági árverésre, melynek kiemelt célja, hogy a for-profit és a non-profit szektor együttműködését segítse. A különleges aukción résztvevő 10 civil szervezet 10 szolgáltatását egy független bírálóbizottság választja ki a beérkezett pályázatok közül.

Különleges fenntarthatósági eseményként indult útjára még 2008-ban a Civil Licit árverés, mely rendhagyó módját választotta annak, hogy a vállalati és civil szférát közelítse egymáshoz és a két szektor közötti párbeszédet erősítse. „Rövid és hosszú távú célunk is az, hogy bemutassuk a két fél számára az egymásban rejlő piaci és üzleti lehetőségeket” – mondta el Kiss Gyöngyvér, a Civil Licit szóvivője. „Fontosnak tartjuk láttatni, hogy a civilek nem csak az adományozási tevékenység potenciális célcsoportjai lehetnek, hanem olyan tudás birtokában vannak, mely pénzbeli értéket jelenthet egy vállalat számára. Arra ösztönözzük ezért évről évre őket, hogy speciális ismereteik alapján próbáljanak a vállalatok számára kialakítani olyan szolgáltatásokat, melyek hasznot, versenyelőnyt, beépíthető tudást jelenthetnek egy cég számára is. Így valós üzlet alakulhat ki a két szektor között, mely a fenntartható működés és fejlődés egyik kiemelkedő megnyilvánulása lehet” – tette hozzá a szóvivő.
Fő szempont: a vállalati hasznosíthatóság
A civil szervezetek pályázat keretében nyerhetik el a jogot a Civil Liciten való indulásra. A pályázó a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szinte bármely területére összpontosuló szolgáltatással indulhat. Szem előtt kell tartania azonban azt, hogy szolgáltatása illeszthető legyen egy vállalat működésébe, hasznosítható legyen egy cég számára, valós piaci igényre adjon megoldási javaslatot, ötvözve természetesen ezt saját szakterülete sajátosságaival. A szervezők az idei évben még több civil szervezet pályázatára számítanak, hiszen könnyítettek a részvételi feltételeken. „Szeretnénk, ha évről évre egyre több civil szervezet nyitna a for-profit szektor felé ily módon is, hiszen úgy véljük, hogy az a szervezet, aki nem kerül be a legjobbnak ítélt tízbe, kap egy új vezérfonalat, hogyan lehet elindulni a vállalatok felé” – fűzte hozzá Kiss Gyöngyvér. A civil szervezetek pályázatait 2012. július 31-éig várják a szervezők, melyeket CSR-szakértők, szociológusok, vállalati szakértőkből álló független bizottság bírál el.
forrás, bővebben: civillicit.hu

2012. április 29.

Elkészült a Vajdasági Magyar Civil Stratégia: a 2018-ig szóló célokat és feladatokat megfogalmazó dokumentumot szombaton mutatta be a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a szabadkai városházán rendezett konferencián.

Korhecz Tamás, az MNT elnöke hangsúlyozta: a vajdasági magyarságnak hosszú évtizedek óta ma a legjobbak a lehetőségei, még soha nem volt még ilyen összefogott a közösség, s korábban arra sem adatott esély, hogy szakmai alapon határozza meg fejlődésének irányát.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a két éve tartott választások óta az MNT impozáns teljesítményt nyújtott, elfogadta az oktatási, a művelődési és a tájékoztatási stratégiát, s már folyik az ifjúsággal és sporttal kapcsolatos dokumentum előkészítése is.
A pártelnök szerint, e közakaraton nyugvó stratégiák jelentősége, hogy hosszú távon meghatározzák a politika mozgásterét. Pásztor István a május 6-i szerbiai választásokra célozva kijelentette, az erőteljes politikai képviselet az, amely lehetőséget teremt a megalkotott stratégiákban foglalt célok megvalósítására.
Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben a vajdasági magyarság mindennapi életének megszervezésében, identitásának megőrzésében és életminőségének javításában kiemelkedő szerepet játszottak a civil szervezetek. A mintegy ötszáz működő vajdasági magyar egyesület, alapítvány és szövetség – amely munkájában mintegy 20 ezren vesznek részt - gazdag és szerteágazó közösségi életet teremtett, többségük művelődési, kulturális, ismeretterjesztő és oktatási tevékenységgel foglalkozik.
A civil szervezetekre jellemző a folyamatos forráshiány, ennek ellenére – a tagok által végzett önkéntes munkának köszönhetően - tevékenységük sikeres. A civil szféra azonban eljutott az önkéntesség és a meglévő anyagi erőforrások által elérhető eredmények felső határáig, ezért volt szükség a továbbfejlődést lehetővé tevő stratégia megalkotására – mondta a politikus.
A dokumentumot a civil szervezetek igényei és javaslatai alapján állította össze az MNT konzultációs testülete. A stratégia megalkotását kérdőíves-felmérés – amelyben az érintettek több mint 80 százaléka részt vett – és 25 civil fórum előzte meg – tudatta az alelnök.
Ricz András, a Regionális Tudományi Társaságnak a stratégia megalkotását irányító szakembere elmondta, a program egymásra épülő tevékenységet határoz meg. Az első feladat az intézményfejlesztés: ennek részeként Vajdaságban nyolc-tíz Civil házat hoznának létre, amelyek szakmai tanácsadással, eszközkölcsönzéssel, könyvtárak létrehozásával, helyiségek biztosításával segítenék a szervezetek tevékenységét.
A stratégia célja a szervezetek közötti együttműködés és kommunikáció erősítése, ennek érdekében egyebek között közös honlapot és hírlevélrendszert alakítanak ki. A szakember fontosnak nevezte a szervezetek vezetőinek képzését és a civil szféra megjelenését a médiában is.
A civil szervezetek kívánatosnak tartják több jogszabály megváltoztatását: a magyarországi megoldáshoz hasonlóan lehetővé tennék a személyi-jövedelemadó 1 százalékának felajánlását, illetve azt is, hogy a diákok kötelező gyakorlataikat egyesületeknél, alapítványoknál is teljesíthessék.
Az egyesületek, alapítványok alkalmasak lennének bizonyos állami feladatok átvételére, a kisebbségi léttel kapcsolatos tevékenységek mellett például a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem vagy a szociális ellátás területén, és a civil szféra az uniós integráció folyamatában is fontos szerepet játszhat. Forrás: MTI

Határidő: 2012. április 30.
támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése a szolgáltatási feladatok folyamatos ellátása érdekében.

Újabb lépés a civil szervezetek működési környezetének javításáért!
A KIM miniszter Civil Információs Centrum címpályázatot hirdet civil szervezetek számára a 2012- 2014 időszakra!
A pályázat benyújtásának határideje: 2012. április 30!
Magyarország 2012. január elsején hatályba lépett első Civil törvénye alapján a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter működteti a Civil Információs Centrumok megyei hálózatát, amelyben résztvevő civil szervezetek információs-tanácsadói szolgáltatásokkal, a civilszakmai ismeretek terjesztésével, a szektoron belüli és szektorközi együttműködés ösztönzésével sokoldalú és gyakorlati fejlesztő segítséget adnak a civil szervezetek számára.
A Civil Információs Centrumok feladatát képezi a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése a szolgáltatási feladatok folyamatos ellátása érdekében.
A Civil Információs Centrumok működtetésének legfőbb célja, hogy a civil szektor minél hatékonyabban tudja ellátni vállalt feladatait. E szervezetek napjaink megkerülhetetlen tényezői, a demokratikus Magyarország létezésének fontos garanciái. A civil szervezetek részt vállalnak a társadalompolitika formálásában, a közszolgáltatások többszektorúságának biztosításában, növekvő a gazdasági súlyuk is!
A kormány mindennek tudatában van. Feladatának tarja a civil szervezetek számára a megfelelő jogi, gazdasági környezet biztosítását. Ennek megvalósítására alkotott civil törvényt, ezért látott hozzá annak gyakorlati megvalósításához.
A Civil Információs Centrum cím nyertesével a KIM miniszter Szakmai együttműködési megállapodást köt. A Címtulajdonos számára kiemelt pályázat kerül meghirdetésre a kapcsolódó költségek finanszírozása érdekében.
A 2012. fontos dátum a magyar civil társadalom életében történelmi esélyt teremtve arra, hogy egy élhetőbb, kiegyensúlyozottabb, az emberi közösségeket és egyéneket egymáshoz közelebb hozó országban éljünk.

forrás: civil.kormany.hu

Határidő: 2012. június 01.
TÁMOP-2.4.5-12/1

...
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41.§ (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető – a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében. Jelen pályázati kiírás a családi napközik, illetve egyéb, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 51.A,B és C §.-ai alapján, a gyermekek életkorának megfelelő, kiscsoportos gyermekfelügyelet megszervezését támogatja.
A nappali kisgyermekellátás fejlesztésével, lehetőségeinek és rugalmasságának növelésével könnyebbé válik a munkahelyi és a magánéletbeli kötelezettségek összeegyeztetése és ezáltal több, kisgyermeket nevelő szülő számára válik tényleges lehetőséggé a munkaerőpiacra való visszatérés, a nőknek nem kell feltétlenül a karrier és a család között választaniuk, így remélhetőleg az intézkedés (a családtámogatási rendszer egyéb elemeivel egymást erősítve) hozzájárul a gyermekvállalás növekedéséhez is.
...
forrás, bővebben: NFÜ

Kódszám: TÁMOP-2.4.5-12/3

A pályázat célja olyan helyi szintű, innovatív tartalmú, kísérleti projektek megvalósítása, amelyek az intézmények együttműködésének javításán, működésük racionalizálásán és a helyi igényeknek való jobb megfeleltetésén, valamint a nyitvatartási és ügyintézési idők és a szolgáltatások rugalmasabbá tételén keresztül hozzájárulnak a munka és a magánélet összeegyeztetésének megkönnyítéséhez, a „kényszerű” szabadságon vagy munkahelyről távol töltött órák számának csökkentéséhez.
...
forrás, bővebben: NFÜ

A nagyon egyszerűen létrehozható szervezetek számára pályázatot fognak kiírni, cél a leghátrányosabb helyzetű emberek felzárkózásának támogatása.

Az új típusú szövetkezeti forma részleteiről szólva Hegedűs Zsuzsa kifejtette, azzal az ország 47 leghátrányosabb kistérségét, azon belül is az 5 ezer főnél kisebb lélekszámú településeket célozzák. Idén – jegyezte meg a miniszterelnöki főtanácsadó – 206 ezer embernek biztosítunk közmunkát, ám ahhoz, hogy ők tartósan dolgozhassanak, megfelelő intézményrendszerre van szükség. Mint mondta, a kormány által elfogadott jogszabály-módosításoknak köszönhetően három lépcsős folyamatban juthatnak pályázati forráshoz a leghátrányosabb közösségek. Szociális szövetkezetek létrehozására kezdetben 5 millió forint, sikeres működés esetén 15, újabb hatékony fejlődés esetén pedig akár 50 millió forint pályázható. A szövetkezetet önkormányzatok és magánszemélyek hozhatják létre, települések akár társulhatnak is, a szövetkezés keretében háztáji, kisipari tevékenységet fognak végezni.
Fontos feltétele a jelentkezésnek – húzta alá Hegedűs Zsuzsa -, hogy noha a részvétel önkéntes, a létrehozónak kötelessége minden hátrányos helyzetű családot részletesen informálni a lehetőségről.
A május 1-jétől induló pályázat keretösszege 5 milliárd forint, így mind a 800 érintett településnek lehetősége lesz szövetkezetet indítani.

forrás: kormany.hu

A 2011. december 22-én hatályba lépett Civil törvény módosította az önkéntes törvény fogadó szervezetekre vonatkozó paragrafusát, mely értelmében minden civil szervezet fogadó szervezetté válhat.

A változás kapcsán az Önkéntes Központ Alapítvány www.onkentes.hu honlapon segíti információval az önkéntes fogadására készülő szervezeteket.
Az 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil törvény) 159. §-a módosította a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt.) 3 §. d) pontját, mely a lehetséges fogadó szervezetek típusait sorolja fel. A módosított paragrafus eltörli azt a korlátozást, mely érelmében ez idáig csak és kizárólag a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek fogadhattak önkéntest a Köt. alapján, a civil szervezetek közül. A módosított paragrafus értelmében ezentúl a nem közhasznú szervezetek is önkéntest fogadó szervezetekké válhatnak és érvényesíthetik a törvényben nevesített kedvezményeket. A nevezett módosulás civil szervezetek ezreinek munkájára lehet hatással, ráadásul jellemzően olyanokéra, melyek sok esetben alacsony költségvetésből gazdálkodnak, és nem rendelkeznek jelentős működési költséggel vagy fizetett alkalmazottakkal, azaz a munkájuk nagy részét önkéntesek bevonásával valósítják meg. A módosított paragrafus a civil szervezetek által régóta jelzett anomáliát oldja fel és nyújt lehetőséget a nem közhasznú szervezetek számára is a Köt. alá való bejelentkezésre. Ezentúl a nem közhasznú civil szervezetek is adómentesen tudják elszámolni. az önkéntesek munkája kapcsán felmerült költségeket és járulékokat.
A törvény módosulása kapcsán további tájékoztatást kaphatnak a területileg hozzájuk legközelebb eső Önkéntes Centrumban, melyek elérhetősége megtalálható a www.onkentescentrumok.hu honlapon

• civil.kormany.hu
• kozhasznusag.kormany.hu
A 2011. december 5-én elfogadott civil törvény számos újdonságot és változást hoz 2012. január 1.-től a civil szervezetek számára. A civil.kormany.hu oldal elindításának célja: megismertetni a civil szervezetekkel azt, hogy mi vonatkozik rájuk illetve mit jelent számukra a civil törvény.
A tájékozódás megkönnyítése érdekében a honlap néhány területet külön is kiemelve a törvényből, a következő tematika mentén épül fel:
• Fogalmak
• Alapítás, szervezettípusok
• Nyilvántartás
• Működés, ezen belül gazdál-kodás, számvitel, beszámolás, közhasznúság, támogatások, törvényességi ellenőrzés
• Megszűnés (csődeljárás, fel-számolás, végelszámolás)
A honlapon, az egyes menüpontok alatt található információk csupán fogódzót, segítséget kívánnak nyújtani a törvény értelmezéséhez, a kapcsolódó jogszabályok kikereséséhez.
A kozhasznusag.kormany.hu honlap célja: A 2011. évi CLXXV. törvény hatályba lépésével sokakban felmerül a kérdés, hogy szervezetük az új szabályozás alapján megszerezheti-e a közhasznú minősítést, vagy, hogy szervezetük, amely a korábbi szabályok szerint közhasznú volt, megtarthatja-e jogállását? A honlapon található kalkulátor segítségével a közhasznú státusz megszerzéséhez szükséges feltételeket bárki saját szervezetére nézve leellenőrizheti néhány adat beírásával.
A rendszer a jelenlegi törvény alapján ellenőrzi és ismerteti az eredményt, amely szerint közhasznú minősítést szerezhet egy adott szervezet.

forrás: Napraforgó, A Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete által kiadott hírlevél

A pályázati felhívás célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, oktatásában részt vevő intézmények (speciális és többségi) szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására, megújuljon az intézmények pedagógiai gyakorlata, megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulási szükségleteihez való alkalmazkodás.
A pályázat keretösszege a Közép-magyarországi régióban 250 millió forint, a konvergencia régiókban 1 milliárd forint.

forrás, bővebben: NFÜ

2011. december 5-én több mint egy éves előkészítő munka után elfogadta az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt.

A jogszabály jelentős változásokat hoz a civil szervezetek működési, könyvelési, támogatási helyzetében, már 2012. januárjától. A törvény hatálya kiterjed az alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre is.