2013. április 25.
Az EGT és Norvég Alapok keretében hamarosan mintegy 40 milliárd forint támogatás válik elérhetővé. Ez alkalomból szervezett ünnepélyes nyitókonferenciát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a budapesti Norvég Nagykövetséggel együttműködésben a fővárosban. A rendezvényen az Alapok céljairól és várható támogatásairól a Norvég Külügyminisztérium, Norvégia budapesti nagykövete, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselői adtak tájékoztatást.

Az EGT és Norvég Alapok első, 2004-2009-es támogatási időszakának népszerűségét bizonyította a források majdnem 100 százalékos lekötése, valamint 90 sikeres projekt szerte az országban. A fenti eredményeket tekintve biztosra vehető, hogy az EGT és Norvég Alapok most megnyíló időszakában elérhető támogatási lehetőségek szintén nagy érdeklődésre fognak számot tartani a potenciális pályázók körében. Magyarország több mint 150 millió eurós, vagyis mintegy 40 milliárd forintos részesedésével a harmadik legnagyobb kedvezményezett a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A 2016-ig felhasználható forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97%-át Norvégia biztosítja.
A donor országok képviselői 2011. október 12-én írták alá Magyarországgal a támogatás felhasználását lehetővé tevő nemzetközi megállapodásokat. Az Alapok átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll majd rendelkezésre. Több program kifejezett átfogó célkitűzése továbbá a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok, ezen belül a roma népesség életkörülményeinek javítása.
A nemzetközi megállapodások 2011. novemberi hatálybalépését követően megkezdődött a lebonyolításért felelős hazai intézményrendszer, valamint a szükséges jogszabályi háttér kialakítása. Ezzel párhuzamosan az egyes területekért felelős operátorok 2012 folyamán kidolgozták és benyújtották a donor országok részére a 12 támogatott területre vonatkozó részletes programjavaslatokat. A dokumentumokat a donor országok értékelik, és jóváhagyásuk esetén kezdhető meg azok végrehajtása, vagyis a pályázati lehetőségek meghirdetése.
Az ünnepélyes nyitókonferencia apropója, hogy e jóváhagyás már több program esetében megtörtént, és a pályázati lehetőségek elérhető közelségbe kerültek. A rendezvényen az Alapok lebonyolításában közreműködő donor országi és hazai intézmények képviselői adtak tájékoztatást a támogatások átfogó céljairól, a programterületekről, várt eredményekről, az eddig elvégzett és előttünk álló feladatokról.
Az elmúlt hónapokban az EGT és Norvég Alap támogatásai már két területen megnyíltak: a Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd, valamint a Norvég Civil Alap területén. A nyitókonferenciát követően, április 25-én délután került sor a Zöld Ipari Innováció program hivatalos nyitórendezvényére, melyen e program keretében várható konkrét pályázati konstrukciókról, norvég partner intézményekkel való együttműködési lehetőségekről adott tájékoztatást a programért felelős program operátor, a gödöllői Szent István Egyetem, valamint norvég partnere, az Innovation Norway.
2013 folyamán számos további pályázati felhívás nyílhat meg az Alapok alábbiakban ismertetett egyes programterületei keretében.
További információ az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokról:
www.norvegalap.hu
www.eeagrants.org
www.norvegia.hu
forrás: nfu.hu

2013. március 20.

Civil információs portált indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a www.civil.info.hu világhálós oldalon elérhető valamennyi társadalmi szervezet, köztük a pártok bíróságon bejegyzett adatai, a pályázati lehetőségek, továbbá az is, hogy 1 százalékos felajánlásaikkal hányan és mekkora összeggel támogatták e szervezeteket.

Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, "akadálymentesíteni" akarják a civil szervezetek életét, ezért teremtett az államtitkárság szolgáltatásként egy tájékozódási és kiindulási pontot a társadalmi szervezetek számára. Hozzátette: az oldalon már megtalálhatók a legfontosabb információk, ugyanakkor a portált folyamatosan fejleszteni akarják.
Arról is beszélt, hogy a portál elindításával csökkenhetnek a civil szervezetek adminisztrációs terhei, és várhatóan hatékonyabbá válik a szervezetek közötti kommunikáció is. Az oldalon összesítve érhetők el a minisztériumok és az államigazgatási szervek által az interneten közzétett, civil szervezetekre vonatkozó nyilvános információk.
Közölte, az oldalon "alapfunkcióként" elérhető az Országos Bírósági Hivatal által nyilvántartott valamennyi - mintegy 73 ezer - civil szervezet adata, beszámolója, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedvezményezetti listája, valamint az elszámolással érintett és a kizárt szervezetek adatai is.
A honlapon tevékenységi kör és területi bontás alapján is kereshetők a szervezetek, így a hasonló témákban tevékenykedő civilek könnyen egymásra találhatnak. Felhívta a figyelmet: az államtitkárság által működtetett oldalról tudható csak meg, hogy egy adott szervezet közhasznú-e.
Latorcai Csaba kitért arra is, hogy a civil szervezetek adatbázisába - önkéntesen - felvetethetik magukat a határon túli magyar társadalmi szervezetek is. Szólt arról, hogy az oldalon elérhetők a civil szervezeteket érintő jogszabályok, a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) kapcsolódó információk, valamint a még nyitott, futó pályázatok. Hozzátette, a NEA pályázataira közvetlenül az oldalon keresztül is jelentkezhetnek a szervezetek. Az információs oldal "intézze el" menüpontjáról a társadalmi szervezetek az őket érintő űrlapokat, nyomtatványokat is letölthetik.
A helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón bemutatott két, az Emmi kiadásában nemrég megjelentetett kézikönyvet is. Az egyik a civil szervezeteket, a másik a nemzetiségi önkormányzatokat érintő legfontosabb információkat, így például az új jogszabályok magyarázatait tartalmazza, illetve konkrét példákon keresztül gyakorlati segítséget kíván nyújtani a számukra.
MTI
forrás: civil.info.hu

2013. 03. 12.
Kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szerző: Latorcai Csaba (szerk.) -Szablics Bálint (szerk.) -Agócs Gergely (közrem.)
Ár: 2625 Ft
Weboldal: http://kello.hu/Shop/Public/result.htm?matkl=999&searchstr=Civil%20szerv...
Oldal szám: 294

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által összeállított kiadvány a civil szervezetek számára kívánja megkönnyíteni azt a jogszabályi átállást, mely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek való megfelelést jelenti.

RECENZIÓ
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által összeállított kiadvány a civil szervezetek számára kívánja megkönnyíteni azt a jogszabályi átállást, mely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek való megfelelést jelenti. A 2012. július 1. napján hatályos szöveg alapján a szerzők bemutatják az egyesülési jog fogalmát, a civil szervezetek, így az egyesületek, a civil társaságok, a pártok, a szakszervezetek, az alapítványok, a nonprofit gazdasági társaságok létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat, a civil szervezetek nyilvántartását, az önkéntesek foglalkoztatásának rendszerét, a közhasznúság feltételeit, a számviteli és adózási feltételeket, a megszüntetés módját vagy az ellenőrzés rendszerét. Egy külön egység a civil szervezetek támogatására a korábbi NCA helyett felállított Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) működési és támogatási rendszerét vázolja fel. Szó esik még a civil információs centrumokról, valamint a külön törvényben szabályozott nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsról is. A kötetet fogalomjegyzék, valamint rendkívül hasznos iratmintatár egészíti ki.
Letölthető: http://www.academia.edu/10019885/Civil_szervezetek_k%C3%A9zik%C3%B6nyve

2013. február 08.
A civil szervezetek képviselői pontosan tudják, hogy az adott üzleti év zárásaként beszámoló készítési kötelezettség terheli őket. Lényeges azonban hangsúlyozni, hogy a civil szervezeteknek a beszámolóikkal kapcsolatos kötelezettségük - azok elkészítésén és a jóváhagyásra jogosult szervvel való elfogadtatásán túl - az is, hogy azokat megküldjék az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) részére letétbe helyezés és közzététel céljából. Mindezen kötelezettséget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Ectv.) 2.§ 6. pontja, valamint 30. § (1) bekezdése rögzíti.

Fontos kiemelni, hogy mindezen kötelezettség csupán a Magyarországon - bíróság által - nyilvántartásba vett civil szervezeteket terheli. Civil szervezetnek minősül ezen kötelezettség tekintetében az egyesület (ide nem értve a pártot), valamint az alapítvány. Egyesületi formában működhetnek például a szövetségek, szakszervezetek, sportegyesületek, alapcél szerint vallási tevékenységet végző egyesületek vagy a polgárőr szervezetek is.
Számos szervezet működik például valamely civil szervezet területi irodájaként/szervezeti egységeként. Ezen szervezetek jogi személyiséggel is rendelkezhetnek abban az esetben, ha bejegyzésük a nyilvántartást vezető bíróságon az "anyaszervezet" nyilvántartási adatai között megtörtént. A szervezeti egységeket azonban, függetlenül attól, hogy van-e önálló jogi személyiségük, nem terheli letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség a beszámolóikkal kapcsolatosan, így azokat nem kell megküldeniük az OBH részére. Lényeges ugyanakkor, hogy az elkészített beszámolóikat a számviteli előírásoknak megfelelően ezen szervezeti egységek, illetőleg az „anyaszervezeteik” őrizni kötelesek."
A nyilvántartásba vett civil szervezeteknek a jóváhagyásra jogosult szerv által elfogadott beszámolóját minden esetben el kell küldenie eredetben vagy hitelesített másolatban az OBH részére. Azoknak a civil szervezeteknek, amelyek közhasznú tevékenységet folytatnak és egyben közhasznú szervezeti minősítéssel nyilvántartásba vételre is kerültek Magyarországon, az elfogadott beszámoló mellett annak közhasznúsági mellékletét is meg kell küldeniük. A közhasznú tevékenységet folytató és a cégnyilvántartásba Nonprofit Kft. formában bejegyzett gazdasági társaságok nem minősülnek civil szervezeteknek, így a beszámolóikkal kapcsolatban nem terheli őket letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség.
Említésre került a jóváhagyásra jogosult szerv általi elfogadás a beszámolókkal kapcsolatban. Ezen szerv az egyesületeknél a taggyűlés, közgyűlés vagy küldöttgyűlés; az alapítványoknál pedig a kezelő szerv vagy szervezet (kuratórium).
A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a beszámolók és közhasznúsági mellékletük megküldésére kizárólag papír alapon van lehetőség.
Az OBH a civil szervezetek beszámolóinak és esetleges közhasznúsági mellékletének a közzétételéről díjmentesen intézkedik.
A civil szervezeteknek a beszámolóikkal kapcsolatos letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek minden év május 31. napjáig kell eleget tenniük. Amennyiben a civil szervezet bármilyen okból ezen határidőn belül nem tud eleget tenni a kötelezettségének, akkor azt további egy évig még pótolhatja. Ezen határidő elmulasztását követően azonban a civil szervezettel kapcsolatos nyilvántartást vezető bíróság törvényességi ellenőrzés céljából értesítést küld az ügyészség részére.
Példa a 2012. évre vonatkozó beszámoló megküldésével kapcsolatban:
„A civil szervezetek a 2012. évre vonatkozó beszámolók letétbe helyezésével és közzétételével kapcsolatos kötelezettségüknek 2013. május 31. napjáig kötelesek eleget tenni.
Amennyiben ezen határidőt elmulasztja a civil szervezet, akkor ennek teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napja 2014. május 31.”
Fontos kiemelni, hogy az OBH kizárólag azon beszámolók őrzését és kezelését végezheti, melyek esetében a beküldő szervezet pontos azonosítása (nevének és nyilvántartási számának Országos Névjegyzék alapján történő ellenőrzése révén) elvégezhető és ez alapján az érintett szervezet beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége is megállapítható. Mindezekre figyelemmel célszerű a beszámoló megküldése előtt ellenőrizni, hogy a szükséges azonosító adatok a beszámolóból megállapíthatóak-e, illetőleg azok összhangban vannak-e az Országos Névjegyzékben az adott civil szervezetre közzétett adatokkal. Amennyiben a szervezet elnevezése, nyilvántartási száma, vagy egyéb azonosító adata tekintetében – bármely okból – eltérés tapasztalható, a nyilvántartásba vételről rendelkező törvényszéken kell a civil szervezetnek kezdeményeznie a nyilvántartási adatok tekintetében a változásbejegyzési eljárást, vagy az adatok pontosítását, javítását, figyelemmel arra, hogy az Országos Névjegyzék a törvényszéki nyilvántartási adatokból épül fel és az OBH az azonosítást ezen adatbázis alapján végzi.
Lényeges kiemelni, hogy a letétbe helyezéssel egyidejűleg a civil szervezet, ha saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettsége kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezetnek a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig kell biztosítania.
Az OBH részére megküldött beszámolók a www.birosag.hu internetes elérhetőségen a „Társadalmi szervezetek és alapítványok névjegyzéke” megjelölés alatt - a civil szervezet nevének keresőbe történő beírásával a részletes adatok között – érhetők el és tölthetők le a közzétételt követően.
A civil szervezetek beszámolóinak az elkészítésével és azok közzétételével kapcsolatos lényeges rendelkezéseket tartalmaznak az alábbi jogszabályok:
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
forrás: obh.hu

2013. január 17.
Az Európai Bizottság minden évben meghatározza azokat az európai prioritásokat a Fiatalok Lendületben Program számára, amelyek az unió fiataljainak legaktuálisabb kihívásaira adnak választ. Ennek értelmében előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek a legjobban tükrözik ezeket. Az idei prioritások már elérhetőek magyar nyelven.

A 2013-as központilag meghatározott prioritások:
1. EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁRSÁG
Ez a prioritás olyan projektek megvalósítását részesíti előnyben, amelyek az európai állampolgársággal járó állampolgári jogokra hívják fel a figyelmet, az Állampolgárok Európai Évével összefüggésben.
2. ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL
Olyan projektek szorgalmazása, amelyek révén a fiatalok tájékozott, aktív állampolgárokká válnak, ezzel is hozzájárulva a 2014-es európai parlamenti választásokon való nagyobb számú részvételhez.
3. INKLUZÍV NÖVEKEDÉS
Ez a prioritás olyan projektek megvalósítását szorgalmazza, amelyek a fiatalok elköteleződését növelik az inkluzív, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés iránt, különös tekintettel olyan projektekre, amelyek
• a munkanélküli fiatalok kérdésével foglalkoznak, a munkanélküli fiatalok mobilitását és aktív társadalmi részvételét ösztönzik. A Program minden alprogramjában előnyt élveznek azok a projektek, amelyek esélyt teremtenek a munkanélküli fiatalok számára a Fiatalok Lendületben Program nyújtotta lehetőségekhez való hozzáférésre.
• a szegénység és kirekesztettség kérdéskörét dolgozzák fel, és felhívják a fiatalok figyelmét ezekre a problémákra. Ennek értelmében külön hangsúlyt kell fektetni a fiatal bevándorlók, a hátrányos helyzetű fiatalok és a roma fiatalok helyzetének segítésére.
4. VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG
Előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek a fiatalok kezdeményezőkészségét, kreativitását, vállalkozókészségét fejlesztik, különösen az ifjúsági kezdeményezéseken keresztül.
5. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
A szabadtéri tevékenységekhez és grassroots sportokhoz (amatőr, kedvtelésből, nem hivatásos vagy professzionális keretek között űzött sporttevékenység) köthető projekteket is előnyben részesítik. Ez a társadalmi befogadást és a fiatalok aktív társadalmi részvételét erősíti.
A prioritások megtalálhatóak a Fiatalok Lendületben Program pályázati útmutatójában (angol nyelven): ec.europa.eu/youth
A 2013-as nemzeti prioritás Magyarországon:
Interregionális, határmenti régiók közötti együttműködések erősítése
forrás: eurodes.hu

2012. december 06.
Egy 19,5 milliós pályázati sikernek köszönhetően újraindul a 3 éve alakult makói Önkéntes Pont: egy év alatt helyi intézményekhez, civilszervezetekhez 140 önkéntest fognak kiközvetíteni. Ők összesen 2880 órányi térítés nélküli munkát végeznek majd.

Ételosztás, kertészkedés
Önkéntes munkát sokan, sokféle motivációból vállalnak. Az álláskereső fiatalok munkatapasztalatot szerezhetnek, a tartós munkanélkülieknek önbizalmat ad, no meg reményt, hogy lesz állásuk is, a nyugdíjasok pedig azért, hogy továbbra is hasznosnak érezhessék magukat. S persze vannak olyanok is, akik egyszerűen segíteni akarnak. Akik érdeklődnének, a makói Önkéntes Pont irodáját a Csanád vezér tér 22. szám alatt találhatják meg. Többek között olyan feladatok várják őket, mint kertészkedés, ebédosztás – a pontos listát most állítják össze a partnerszervezetek.
Az Önkéntes Pont megnyert egy 19,5 milliós támogatást; a pénzből az önkéntesek és a fogadó szervezetek felkészítését, valamint a foglalkoztatás adminisztrációs költségeit fedezik. A projekt keretében vállalták: egy év alatt 140 önkéntest fognak kiközvetíteni intézményekhez, civilszervezetekhez, akik összesen 2880 órányi térítés nélküli munkát végeznek majd – tájékoztatta lapunkat Baloghné Vass Katalin projektmenedzser. Hogy többről van szó, mint szándékról, jelzi: már megállapodást is kötöttek az önkéntesek fogadásáról többek között a Pápay Endre nevét viselő iskolával, az Egyesített Népjóléti Intézménnyel és a városi kórházzal. Az, hogy most már nincs akadálya az önkéntesek munkájának, egyrészt annak köszönhető, hogy az Önkéntes Pont e célra kiképzett vezetője révén átvállalja az adminisztrációs terhek jelentős részét, másrészt az időközben bekövetkezett szemléletváltásnak is – mondja a projektmenedzser.
forrás: delmagyar.hu

2012.10.03.
A Kormány Emberi Jogi Munkacsoportja pályázatot hirdet civil szervezetek számára az Emberi Jogi Kerekasztal működésében történő részvételre.

A Kormány Emberi Jogi Munkacsoportja pályázatot hirdet civil szervezetek számára az Emberi Jogi Kerekasztal működésében történő részvételre. A sikeresen pályázó szervezetek részt vehetnek a munkacsoport szakmai tevékenységében, ezzel is erősítve a társadalmi konzultációt, s hozzájárulva az emberi jogok minél szélesebb körű érvényesüléséhez.
A munkacsoport október végéig várja minden olyan nyilvántartásba vett civil szervezet, érdekképviselet, szakmai szervezet pályázatát, amelyek tevékenységüket az emberi jogok területén fejtik ki. Elsősorban a kormányzati politikában is kiemelt ügyekkel - mint például a nemzetiségek, a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők, a romák, a hajléktalanok jogaival stb. - foglalkozó, eddigi munkájuk eredményeit is bemutatni képes civil szervezetek jelentkezésére számít a munkacsoport.
Jelentkezési határidő: 2012. október 30.

Határidő: 2012. november 15.
A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe vehető támogatások odaítélésére.

Pályázatot hirdet a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe vehető támogatások odaítélésére. A helyi vagy országos védelem alatt álló építmény, építményrész felújítására, rendezésére; a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, kialakítására; helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítására; építmény, építményrész helyi védetté nyilvánítása érdekében a helyi építmények felmérésére.
Pályázati határidő: 2012. november 15.
Bővebb információ:
Vidékfejlesztési Minisztérium;
forrás: kulturpont.hu

Esemény időpontja: 2012. szeptember 24.

A Central and Eastern European Citizens Network tagországai és tagszervezetei felhívással fordulnak mindazokhoz, akik fontosnak tartják a közösségi alapú társadalom kialakulását és ezért tenni is képesek/hajlandók, hogy legyenek alakítói, vagy résztvevői az Állampolgári Részvétel Hete nemzetközi eseményeinek

Hazai kezdeményezők: Civil Kollégium Alapítvány; Közösségfejlesztők Egyesülete; Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat; Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület; Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
Mi az Állampolgári részvétel hete?
Az ÁRH kampányhét, a közép-kelet európai hálózatok együttes és hangsúlyos megnyilatkozása annak érdekében, hogy az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és a civil társadalomban.
Az ÁRH nem projekt, vagy néhány szervezet közös „rendezvénye”, hanem a tartalmát, szervezését és megvalósítását tekintve is mozgalmi törekvés.
Legfontosabb célja, hogy – minél szélesebb nyilvánosságot teremtsen az állampolgári cselekvések lehetőségének, erejének, általában a civil részvételnek,
• egyúttal az erre a hétre koncentrálódó események súlyukkal felkeltsék a média figyelmét az eseménysorozatra, általában a közösségi részvételre, s hogy
• megszólítsák, felelősségvállalásra buzdítsák a politikusokat, helyi, országos és nemzetközi szinten.
Az ÁRH hivatalos honlapja: http://reszvetelhete.net/

Határidő: 2012. szeptember 30.

Kódszám: TÁMOP-3.3.9.A-12/2

...
Jelen konstrukció keretében a tanodai programok fejlesztése, bővítése és megvalósítása támogatható. A tanodai környezet által biztosított nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó légkör, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel elősegíti a személyiség szabad kibontakozását és a készségfejlesztést, ezáltal növelve a formális iskolai keretekbe történő integrálódás esélyét. A tanodák a résztvevő tanulók személyes helyzetére szabott nevelést, személyiségük fejlesztését biztosítják, ahol lehetőség van a képességeik és érdeklődésük alapján szervezett tehetségkibontakoztatásra. Az iskolai lemorzsolódás mérséklésében fontos szerepet játszó tanoda hálózat közoktatási intézményrendszerrel való együttműködése, kapcsolatai megerősítése elengedhetetlen.
...
forrás, bővebben: NFÜ