Társadalmi felelősségvállalásról
A cégek, a legnagyobb multinacionális nagyvállalattól a legkisebb helyi kioszkig, régóta nyújtanak támogatást non-profit szervezeteknek vagy egyéb társadalmi szereplőknek. Az elmúlt 10 évben egyre nagyobb figyelem irányult az üzleti világnak a társadalom fejlődésében betöltött szerepére. Elmondhatjuk, hogy ez a téma egyre inkább közüggyé vált a növekvő globalizáció hatásaként. Mindannyian ismerjük a szlogent, „gondolkodj globálisan, cselekedj helyben”. Miközben a világ számos területén nem beszélhetünk többé egyfajta trendről, Magyarországon a CSR még gyerekcipőben jár. Az világos, hogy a magyar vállalatok még mindig csak rövidtávra terveznek, sokszor csak a túlélésre koncentrálva. Csak néhány cég gondolja, hogy hozzá kell járulnia a közösség fejlesztéséhez is. Ennek az okai még vizsgálatra szorulnak, ám valószínűleg visszavezethetőek különböző okokra: az NGO szektor alacsony színvonalú ajánlataira, a közös nyelv hiányára.
„A vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolatokban”. A megtermelt profit egy részét visszajuttatják a társadalomnak, előnyben részesítve azokat, akiknek a szükségesnél kevesebb anyagi forrás jut, vagy akiket emberségből támogatni szükséges. A társadalom elismeréssel fogadja e tevékenységet, mivel az a közjót szolgálja. Az Európai Közösség Bizottságának megfogalmazásában ez a vállalati társadalmi felelősségvállalás lényege.
Annak ellenére, hogy látványosan terjed Magyarországon is a CSR szemlélet, ma még sok cégnél csak a kirakatban kap helyet. A társadalmi igazságosság, a környezettudatos gondolkodás és az emberi jogok iránti elkötelezettség egyre több vállalkozás stratégiájának része. A programok célja, hogy ne csupán frázisok maradjanak, hanem beépüljenek a mindennapi gyakorlatba, minél szélesebb körben a vállalati kultúra részévé váljanak, illetve a vállalatvezetés és az alkalmazottak is ezen irányelvek mentén dolgozzanak. Ezen túlmenően a nonprofit szervezetek számára is szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy megfelelő módon tálalják munkájukat, céljaikat a vállalkozások felé, ezáltal sikeresebbé tenni a CSR által megvalósítható tevékenységeket. A „valódi” CSR a munkavállalók iránti felelős magatartásban, egzisztenciális szempontjaik figyelembevételében is megnyilvánul. Erre utal a kismamák vagy a mozgássérültek szociális megfontolásból való alkalmazása, a rugalmas munkaidő, esetenként a távmunka lehetőségeinek kialakítása, és így tovább (azonban nem összetévesztendő az esélyegyenlőségi programokkal, esélyegyenlőségi tervvel). Nem lehet egy vállalat hiteles akkor, ha látványos jótékonysági akciókat szervez, de közben alkalmazottainak nagy részét színlelt szerződésekkel foglalkoztatja, vagy nem figyel szociális kötelezettségeire. A „kifelé” és „befelé” egyaránt felelős magatartás erősíti egymás hatását, és olyan kézzelfogható tényezőkkel növeli a vállalat versenyképességét, mint a jó vállalati klíma, a munkatársi lojalitás és a növekvő innovációs készség. Az Európai Unióban az az álláspont alakult ki, hogy az állam szerepének abban kell megnyilvánulnia, hogy ösztönzi a vállalati felelősségvállalást és megteremti az ahhoz szükséges infrastruktúrát és szabályozási keretet, de nem csorbítja az önkéntességben megnyilvánuló szabadságot. Az Unió 2001-ben a CSR-ról kiadott zöld könyvében az önkéntesség szerepel a CSR egyik fő jellemzőjeként. Az Unió ma minden, az önkéntesség elvével összeegyeztethető módon segíteni kívánja a CSR elterjedését.
